Az Északi – középhegység legnyugatibb tagjaként helyezkedik el a mintegy 600 km2 területű vulkanikus eredetű Börzsöny. Északon és nyugaton az Ipoly, délen a Duna, keleten a Nógrádi-medence határolja. Többnyire Verőcemaros, Katalin-völgy, Berkenye vonalat szokták határként megjelölni. Így a Börzsöny mintegy átmenetet képez az Északi – és a Dunántúli középhegység között, valamint elválasztja egymástól a Kis- és Nagyalföldet.

A Börzsöny éghajlata a környezeténél hűvösebb és nedvesebb hegyvidéki jellegű éghajlat viszonylag jelentős mennyiségű csapadékkal.

Földtanilag és szerkezetileg a Börzsöny a Szentendre-Visegrádi-hegységgel áll szoros kapcsolatban. A felszínen alaphegységet sehol nem találunk. Találunk viszont, főleg a hegység északi peremén, vulkanikus kőzetekbe ágyazott kristályos pala és gránitzárványokat. Ebből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a felszín alatt a mélyben kristályos jellegű alaphegység van.

Csak egy pillantás a Börzsöny térképre és láthatjuk, hogy a hegység túlnyomó részét erdők borítják. Kivételt képeznek a déli részek, ahol a kiirtott erdők helyén már sok a megművelt terület /Szob, Márianosztra, Zebegény, Nagymaros, Verőcemaros környéke/.

Az ásatásakból előkerült bizonyítékok alapján megállapíthatjuk, hogy a Börzsöny területének története az őskorban kezdődött. Az őskor embere nem telepedett meg a hegység belsejében, mivel a hegység vulkánikus eredete miatt nem talált védelmet nyújtó barlangot, az andezit pedig túl kemény volt az eszközei elkészítéséhez. Így a leletek is a Duna és az Ipoly völgyéből származnak. A partközeli lőszterületekről több paleolitikus település nyomai kerültek a napvilágra /Nagymaros, Verőcemaros, Szob/.

A Börzsöny nem kifejezetten gazdag építészeti műemlékekben. A törökök dúlását csak kevés épület élte túl. Gyakorta előfordul az is, hogy az idők folyamán más stílusban építettek át egy épületet, mint az eredeti volt. A Börzsöny községeinek templomai jórészben inkább csak műemlék jellegűek, mint „valódi” műemlékek.

A Börzsöny megközelítési lehetőségei igen jók. Budapestről gépkocsival elindulva a 2-es főúton haladunk. Vácot elhagyva egy útelágazáshoz érkezünk. Innen folytathatjuk utunkat a 2-es főúton a Börzsöny északi része, Hont felé, vagy nyugat felé fordulva a 12-es főúton a Dunakanyaron át eljutunk Szobig. Itt északkeletre fordulunk és több községen keresztül haladva ugyancsak elérkezhetünk a hegység északi részéhez.