Éghajlat
A Börzsöny éghajlata a környezeténél hűvösebb és nedvesebb hegyvidéki jellegű éghajlat, viszonylag jelentős mennyiségű csapadékkal.
Foto: Nagy Hideg-hegy 2006 november
|
A Börzsöny sajátos elhelyezkedése hirtelen kiemelkedése egy viszonylag alacsony térszínből, a páradús felhőket hordozó nyugati szelekre merőleges, azokat magasra kényszerítő főgerince-illetve mélyen bevágódott szűk völgyeinek mikroklimatikus hatása, zárt erdőtakaróval való borítottsága mind olyan tényező, mely a hegység éghajlatában, sőt vízrajzában is tükröződik.
Évi átlaghőmérséklete annak konkrét észlelési helyétől tengerszint feletti magasságától függően változik. 900 m körüli magasságban mindössze 6-6.5 C°, lefelé 100 m-enként 0.5 - 0.6 C°-ot emelkedik.
A csapadék évszaki eloszlása, a hegység zártsága, a téli, illetve a fagyos napok számának viszonylag magas száma együttesen hozzájárul a magasabb részek jó hómegtartó képességéhez.
Foto: Nagy Hideg-hegy 2006 december
|
A Nagy Hideg-hegyi sípályák minden mesterséges „rásegítés” nélkül is kedvenc síterepek. Sajnos azonban az időjárás tartós változása miatt a hegység mai hóviszonyai meg sem közelíthetik a sokszor emlegetett „legendás” értékeket. Ma már a valamikori hónapok helyett jobban ki kell használni a síelésre kiválóan alkalmas heteket. Az évenként lehulló csapadék mennyisége (600—800 mm) egyenlőtlenül oszlik meg. A hegység nyugati oldalán az átlagnál lényegesen kevesebb hullik, legcsapadékosabb a Királyháza — Csóványos — Királyrét — Kis-móc vonulat. A csapadékbőségre visszavezethetően a hegység vízviszonyai jók. Területén természetes eredetű állóvizek nincsenek, vízbősége mégis számottevő, ami a hegységben fakadó nagyszámú (mintegy 350), erősen változó vízhozamú forrásnak köszönhető. Érdekesség, hogy több mint 40 állandónak mondható forrás fakad 600 m tengerszint feletti magasságon felül, legmagasabban fakadó forrása pedig nem az általánosan ismert Rózsa-forrás, hanem a Csóványos keleti oldalán (a Kemence-patak forrása felett) úgy 850—900 m körüli magasságban tör elő egy magaskőrises állományfolt kicsiny katlanából.
Foto: Nagy Hideg-hegy 2006 november
|
A hegység forrásai a peremterületeken esetenként rétegvíz jellegűek, de a Börzsönyre általában a résvízrendszer jellemző. E forrástípus rendkívül érzékeny a vízrendszert érő esetleges szennyeződésekre. Gyakorlatilag kiszámíthatatlan a szennyeződés terjedésének iránya. A térség rendkívüli értéke, hogy a források zömének vize még egyértelműen tisztának mondható. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a hegység belsejébe irányuló gépjárműforgalom növekedése, a figyelmetlen táborozások, Pár lakott (használt) objektum szennyvíz kivezetésének megoldatlansága odáig vezetett, hogy a tiszta vizű források táplálta patakokban egyre és egyre kevesebb a víz tisztaságát indikátorként mutató Kövi rák.
)
)
)
